A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei

Kolozsvár, 2008. május 23–24. Tudományos tanácskozás A konferenciát a BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága szervezi kettős céllal: célja egyrészt az erdélyi tudományosság, az erdélyi nyelvészeti kutatások aktuális állásának megismertetése a szélesebb publikummal, másrészt – a belterjességet elkerülendő – fórumot biztosítani a magyarországi szakmai műhelyekben folyó kutatások szélesebb körben való megismertetésének is. Ennek ösztönző hatása lehet a fiatal erdélyi kutatók szakmai tájékozódására és a kutatócsoportok, műhelyek közvetlen együttműködésére. Ha az erdélyi és magyarországi nyelvészeti kutatások spektrumán végigtekintünk, szembeötlő, hogy a nyelvtudomány bizonyos területein (pl. nyelvtörténet, kontaktológia, dialektológia, névtan stb.) jelentős és nemzetközi viszonylatban is versenyképes eredményeket mutathatunk fel Erdélyben, míg a nyelvészet más területei (pl. a generatív és egyéb formális és elméleti nyelvészeti irányzatok, textológia, lexikográfia stb.) olyan mértékben alulreprezentáltak, hogy erdélyi kutatói közösségről esetükben nem is beszélhetünk. A konferencia lehetőséget kíván teremteni arra, hogy elsősorban ez utóbbi témakörökben a kutatók betekinthessenek egyes műhelyek munkájának részleteibe, és hogy megismerjék azok kutatási területeit, kérdéseit, módszereit. A konferencia célja tehát, hogy lehetőséget teremtsen a nyelvészet területén végzett magas szintű kutatások bemutatására, a különböző témákban felmerülő kutatási kérdések és problémák megvitatására. Ennek értelmében szeretnénk, a jelentkezett előadók műhelyeket (intézményeket, tanszékeket, kutatócsoportokat) képviselnének, és – ha van rá mód – azt is jelezik, hogyan tudnak bevonni saját műhelyük, kutatócsoportjuk munkájába erdélyi kutatókat, fiatalokat, a szorosabb együttműködésnek milyen lehetőségeit látják.

 

Konferencia

A magyar nyelv határhelyzetben. Kolozsvári konferencia a Socrates program keretében, 2006. március 3-4. Szervezők: Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és Szabó T. Attila Nyelvi Intézet A konferencia programja letölthető itt.

 

Helyzetfelmérés

A 20. század jelentős részében a peremrégiók kiszorultak az Akadémia hatásköréből, a magyar nyelvi kodifikációból, önálló nyelvi tervezésre sem volt lehetőségük, az anyanyelvi oktatás, a közéleti és főképpen a hivatalos nyelvhasználat pedig csak szűk körre korlátozódott. Romániában az utóbbi évtized viszonylag kedvezőnek tekinthető változásai kitágították a nyelvhasználat körét: van közéleti nyelvhasználat, kisebbségi intézmények használják széles körben a magyar nyelvet és a szakmai nyelvváltozatok jelentős részét, és megnyílt a jogi lehetősége a magyar nyelv hivatali és hivatalos használatának is az önkormányzatok széles körében.         Ezek az új lehetőségek azonban felszínre hozták a gondokat is. Lépten-nyomon tapasztalható a kisebbségi magyar nyelv nyilvános használatában megmutatkozó bizonytalanság, következetlenség, az államnyelv erőteljes hatása, a kodifikált közigazgatási, jogi szókincs létének és meghonosodásának hiánya, a szaknyelvek kidolgozatlansága a tankönyvekben és a szakszövegekben, a közérdekű fordítási szövegek kifogásolható, néha botrányos minősége, a nyelvi jogokkal kapcsolatos tájékozatlanság. Mindez szükségessé teszi egy erdélyi magyar nyelvi intézet létrehozását. Ezt az igényt az a mindennapi tapasztalat is igazolja, hogy intézmények, szerkesztőségek, magánszemélyek naponta fordulnak nyelvi tanácsadásért vagy szakmai közreműködésért a kolozsvári Babes–Bolyai egyetemi magyar nyelvi tanszékhez és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) sepsiszentgyörgyi irodájához. Ezek az intézmények ezt a gyakorlati feladatot nem képesek sem felvállalni, sem ellátni: az egyiknek fő feladata az egyetemi képzés és a magas szintű kutatás, a másiké pedig az anyanyelvi mozgalom szervezése, szakmai irányítása.